A Dunakanyar legszebb településének csendes, erdőszéli zsákutcájában épült a családi ház, az egyetlen üres telekre. Az utcában a 40-es évek parasztháza, a 80-as évek jellegzetesen jellegtelen lakóházai is megtalálhatóak, de léptékében egységes utcaképet alkotva. Ebbe a sorba illesztettük a méreteiben, tömegarányaiban hasonló, de részletképzésében mai, letisztult minimalista megjelenésű Mies van der Rohe-i „kevesebb több” elvet követő lakóházat. Az épület hatalmas üvegfelületei a belső tereket és a csodálatos természeti környezetet példátlan módon összekapcsolják, valamint csodálatos kilátást biztosít a Malom-patak völgyére, és a szemközti Malom-hegyre. A letisztult homlokzatképzésben a monokróm színvilág dominál a fehér vakolt felületével, és az antracit különböző árnyalataiban megjelenő tetőfedés, ill. nyílászáró színezésével. Az épület földszintjén a nappali terek, a tetőterében a család intim szférája található. A tervezésnél nagy figyelmet fordítottunk a lakóház korszerű energetikai igényeket elégítsen ki. Az épület a rohamosan fejlődő területen a mai napig is rendkívül alacsony energiaigényűnek számít.